Lecsó bográcsban

30 dkg húsosszalonna, 5 dkg zsír, 1 kg hagyma, 2,5 kg zöldpaprika kicsumázva, felkarikázva, 1 kg paradicsom nyolc felé vágva, 2 ek pirospaprika, 5 gerezd fokhagyma, 1 ek cukor, só.
A bográcsban a zsíron megolvasztom a felszeletelt szalonnát, majd az apróra vágott hagymát aranysárgára pirítom rajta. Megszórom pirospaprikával, majd azonnal rádobom a paprikát és a paradicsomot, valamint a zúzott fokhagymát. Sózom, majd fedő alatt puhára párolom. Szükség esetén cukorral ízesítem. Puha kenyérrel tálalom.

Lecsó natúr 1.

2 kg paprika, 2 kg paradicsom, 2 ek só, 15 dkg cukor.
A paprikát kimagozom, felszeletelem, a paradicsomok bőrét forrázás után lehúzom és nyolcfelé vágom. A cukorral és a sóval felforralom. Üvegekbe töltöm, lezárom és 100 fokon egy óráig, majd 48 óra múlva 100 fokon 30 percig sterilizálom.

Kovászos uborka

Uborka, só, kapor, fokhagyma, kenyér.
Az uborkákat megmosom, levágom a keserű végüket és üvegbe pakolom. Közéteszem a kaprot, néhány gerezd fokhagymát és felöntöm egy liter felforralt vízzel, amibe egy marék sót tettem. A tetejére egy szelet kenyeret teszek, kistányérral letakarom és egy másik kistényérra állítva napos helyre teszem (ablakpárkány, erkély stb). 4-5 nap múlva leszűröm, tiszta üvegbe teszem, levével felöntöm és a hűtőben tárolom.

Kovászos cukkini

Cukkini, só, kapor, fokhagyma, kenyér.
Az cukkiniket megmosom, levágom a végüket, hosszában négyfelé, vagy hatfelé vágom őket és üvegbe pakolom. Közéteszem a kaprot, néhány gerezd fokhagymát és felöntöm sós forralz vízzel. A tetejére egy szelet pirított kenyeret teszek, kistányérral letakarom és egy másik kistényérra állítva napos helyre teszem (ablakpárkány, erkély stb). 4-5 nap múlva leszűröm, tiszta üvegbe teszem, levével felöntöm és a hűtőben tárolom.

Fokhagymás, kapros uborka

3 kg apró befőzőuborka, 6 nagy hagymaszelet, 6 kaporág, 6 kis piros chili, 6 hámozott fokhagymagerezd, 1 l fehérborecet, vagy almaecet, 2 l víz, 10 dkg só.
Az uborkákat megmosom, megtisztítom és elosztom literes befőzőüvegekbe. Mindegyik üvegbe egy hagymaszeletet, egy ág kaprot, egy chilit és egy gerezd fokhagymát teszek.
A vizet a sóval és az ecettel felfőzöm, a forró levet az uborkára öntöm és azonnal lezárom. Kiváló hidegbüfés köret.

Hagymás lilakáposztával töltött paprika

1 kg tölteni való paprika, 1 kg lilakáposzta, 1 nagy fej hagyma, 2 dl 20 %-os ecet, 8 dl víz, 1 tk só, 1 ek koriander, 1 ek mustármag, 1 tk szemesbors, 2 ek cukor.
A paprikákat megmosom, kicsumázom. A káposztát a hagymáva együtt legyalulom, és leforrázom a többi hozzávalóból főzött felöntőlével. Kihűlés után a paprikákat megtöltöm a hagymás káposztával és üvegekbe pakolom (csúcsával lefelé). A felöntőlevet újra felforralom, az üvegeket feltöltöm vele és lezárom. Kihűlés után a hideg kamrába teszem őket.

Vegyes savanyúság 1. (mixed pickles)

1 karfiol, 30 dkg sárgarépa, 30 dkg zöldbab, 10 apró uborka, 20 dkg apró hagyma, 1,5 l 5 %-os ecet, 1 ek fehérbor, 1 ek mustár, 1 tk szemes fűszer, 1 ek fehérbor, 15 dkg cukor, só.
A karfiolrózsákat és a vastag szeletekre vágott sárgarépát külön lobogó sós vízbe teszem 5 percre, majd lecsepegtetem. Ebben a lében megfőzöm a zöldbabot is. Az uborkát meghámozom, kis darabokra vágom és besózva éjszakára állni hagyom. Az összeset belerétegezem az üvegekbe. A cukorból, ecetből, fűszerekből felöntőlevet főzök és hagyom kihűlni. Hozzáadom a mustárt és a bort, és az üvegekre öntöm, kész.

Káposztával töltött paprika ("zacskó")

1 kg tölteni való paprika, 1 kg káposzta, 2 dl 20 %-os ecet, 8 dl víz, 1 tk só, 1 ek koriander, 1 ek mustármag, 1 tk szemesbors, 2 ek cukor.
A paprikákat megmosom, kicsumázom. A káposztát legyalulom és leforrázom a többi hozzávalóból főzött felöntőlével. Kihűlés után a paprikákat megtöltöm a káposztával és üvegekbe pakolom (csúcsával lefelé). A felöntőlevet újra felforralom, az üvegeket feltöltöm vele és lezárom. Kihűlés után a hideg kamrába teszem őket.

Vegyes savanyúság 1. (mixed pickles)

25 dkg karfiol, 25 dkg sárgarépa, 25 dkg zeller, 25 dkg apró kukoricacső, 25 dkg zöldbab, 25 dkg apró uborka, 25 dkg apró hagyma, 2,5 dl 20 %-os ecet, 1 liter víz, 1 tk só, 1 ek koriander, 1 ek mustármag, 1 tk szemesbors, 2 ek cukor.
A zöldségeket tisztítom, mosom, darabolom és fajtánként lobogó sós vízbe teszem mintegy 5 percre, majd lecsepegtetem. Tarka kavalkádként belerétegezem az üvegekbe. A cukorból, vízből, ecetből, sóból, fűszerekből felöntőlevet főzök és forrón az üvegekbe töltöm. Kihülés után lezárom és a hideg kamrába teszem.

paradicsomle

lássuk a paradicsomlé készítésének a folyamatát, ami megint a bevásárlással kezdődik.
Nos, paradicsomlének leginkább a nagy, vékonyhéjú, húsos, édeskés paradicsom alkalmas, ezt legtöbbször piacon vásárolom a nyárádmenti Imolától. Ha megvan a paradicsom, akkor megmossuk, kivágjuk a torzsáját, illetve a hibás részeit és akkora darabokra aprítjuk, hogy a passzírozó könnyedén "elnyelhesse". Azt is elárulom, hogy kétszer-háromszor is áthajtom a gépen a darabolt paradicsomot, mert tapasztalatom szerint elsőre nem sajtolja ki teljesen az egész levet.
Ezután föltesszük a levet egy nagy fazékba főni és amikor felforrt, akkor ízlés szerint megsózzuk, cukrozzuk, illetve ízesíthetjük zellerzölddel és csípős paprikával. De ez utóbbi fűszerek el is maradhatnak - édesanyám például csak sót és egy kis cukrot tesz bele, mert szerinte, ha zellerzöld, meg csípős is van benne, nem használható a babérleveles paradicsomos ételekhez. No, én a babérleveles ételekhez is zellerzöldes paradicsomlét használtam és nem rontott semmit az ízén.

Visszatérve a lé kifőzéséhez: addig főzzük, míg a nyers, inkább hideg tónusú piros színe átváltozik meleg tónusú vörössé. Ekkor tehetünk bele egy kis befőzőport (5 liter léhez egy kiskanálnyit), amivel ha felforraltuk tölthetjük is a pillepalackokba. Most pedig jön a tanítómese a forró folyadék pillepalackba töltéséről, amit szomszédasszonyomtól, Mária nénitől tanultam. Rendkívül egyszerű: egy nagyobb edényt megtöltesz hidegvízzel - ajánlatos a mosogató kagylóba helyezni - majd nyakig belemeríted a műanyag palackot és szépen, merőkanál segítségével beletöltöd a forró paradicsomlevet. Ennyi. Ezután gyorsan ledugaszolod és rakhatod is szárazdunsztba.

Hozzávalók: lédús, vékonyhéjú, nagy, húsos paradicsom tetszés szerinti mennyiségben, só és cukor, ízlés szerint, fűszerek (lehet próbálkozni: zellerzölddel, csípős paprikával, babérlevéllel, bazsalikommal, rozmaringgal - utóbbiakkal csak csínján), befőzőpor - öt liter léhez egy kávéskanálnyi.

almapaprika-ecetben

.






Ha már megvásároltuk az almapaprikát, a munka menete azzal kezdődik, hogy csap alatt folyó vízben alaposan megmossuk, a szárait levágjuk, mert így több fér az üvegben.

Közben mindegyik paprikán kereszt alakú bemetszést végzünk, hogy könnyebben járhassa át, a salátalé. Ezt a munkálatot a múlt szombaton nálunk mama végezte.


Addig én előkészítettem a salátalevet, amit hasonlóan az ánizsos uborka levéhez 2 liter víz, 1/2 liter 9 fokos borecet (besztercei - mert az jobb ízű), 2 púpozott kanál só, 10-15 kanál cukor "egyvelegéből" készül.

Ha felforrt a salátalé lehet belerakni rendre a paprikákat és folytonos kevergetés mellett csak addig tartjuk a forró salátalében, amíg színt vált. Vigyázat egyszerre csak annyit tegyünk a fővő salátalébe, amennyivel gyorsan és könnyedén tudunk dolgozni! Általában annyit szoktam belerakni, amit egy-két rendben a szűrőkanállal kiszedhetek, aztán rakom a többit. Ha már színt váltott a paprika üvegekbe szedjük, tenyerünkkel ütögessük meg az üveg alját, hogy szépen rendeződjenek el benne a paprikák, tegyünk minden üvegbe - méretétől függően - egy-két babérlevelet, néhány szem borsot és mustármagot, majd forraljuk fel ismét a salátalevet beletéve kiskanálnyi befőzőport és forrón tölsük a paprikákra. Dugaszoljuk le, tegyük szárazdunsztba, majd ha ott kihűlt, cimkézzük fel és tegyük a kamara polcára.

Hozzávalók: 5 kg almapaprika, szemesbors, babérlevél, mustármag; a salátaléhez: 2 l víz, 1/2 l 9 fokos borecet (besztercei), 2 púpozott kanál só, 10-15 kanál cukor, kávéskanálnyi befőzőpor.

zakuszka-zakuszka-zakuszka

Megvallom őszintén, hogy évek óta tanulmányozom, hogyan lehet zakuszkát főzni a leghatékonyabban, a legkevesebb időráfordítással. Tény, a készítés folyamatának algoritmusát be kell tartani, nem lehet a sorrendet felborítani és még nem jöttem rá, milyen trükkel főne meg hamarabb a zakuszka, mint ahogy megfő. Valakinél olvastam, hogy be kell tenni a nagyfazekat a sütőbe, aztán bizonyos idő múltával kivenni és már kész is. Nálam ez sem működik, mert a fazekam nem fér be a lerbe (sütőbe), márpedig, ha felfordítom a konyhámat zakuszkafőzésre, akkor minél többet kellene készíteni egy mocskolással. Az idén újítottam egyet. Kitaláltam, ha már így is úgy is fenekest fordítom a konyhát, akkor miért ne főznék egyszerre többféle ízesítésű zakuszkát, hiszen mindegyiknek a menete ugyanazzal kezdődik: ledaráljuk a hagymát, megreszeljük a murkot (sárgarépát), tököt és az egészet megdinszteljük; megsütjük a paprikát, meghámozzuk, ledaráljuk, vagy csíkokra vágjuk és a dinsztelt zöldséghez adjuk. Eddig a pontig egyformán készül a gombás, vinettás (padlizsános) és a bivalypaszulyos (nagyszemű bab) zakuszka. Na most az újítás abban rejlik, hogy egyszerre két adaghoz való hagymát, murkot, tököt és paprikát dinszteltem meg, aztán a dinsztelt zöldségeket két részre osztottam, majd egyik részt vinettásra készítettem, a másikat pedig bivalypaszulyosra. Hogy jelentősen lecsökkenjen a fővési idő is, ideális lett volna, hogy legyen két egyforma méretű nagyfazekam, mert akkor szimultán főzhettem volna a két fazékban a kétféle zakuszkát. De mivel nem volt, maradtam annál a változatnál, hogy a nagyfazekamban előbb elkészítettem a vinettás zakuszkát, majd miután üvegekbe szedtem, a másik fazékban várakozó dinsztelt zöldségeket visszatöltöttem a nagyfazékba és elkészítettem a bivalypaszulyos zakuszkát. Ezzel is jelentősen csökkent a zakuszkafőzésre fordított idő, arról nem is beszélve, hogy a munkálatok után csak egyszer kellett romeltakarítást végezni a konyhában. Ami ugye, megint idő. Na, most nem untatlak azzal, hogy mégegyszer leírom a zakuszka készítésének menetét, hiszen azt már megtettem néhány körrel elébb a gombás zakuszkánál, kattints a linkre és máris olvashatod. Az adagok is hozzávetőleg ugyanazok, azért hozzávetőleg, mert én már régóta nem mérem a zakuszka hozzávalóit, hanem csak úgy érzésből, "szemre", ízlelésre dobom a nagyfazékba a zöldségeket.
Tehát, a vinettáshoz a hagyma, murok, tök és paprika dinsztelt alaphoz, még hozzáadok kb. 5-6 kilónyi előzetesen megsütött, szépen megpucolt és apróra vagdalt vinettát és amikor a vinettát beleteszem a nagyfazékba, még hozzátöltök félliternyi olajat, mert a vinetta több olajat kíván. Utána a munka menete ugyanúgy folytatódik, mint a gombás zakuszkánál, vagyis hozzáadjuk az előre kifőzött paradicsomlevet (ipari készítésű is lehet, bár nem ajánlom), babérlevelet, borsot és addig főzzük, míg az olaj feljön a tetejére. Ekkor forrón üvegekbe szedjük, ledugaszoljuk és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.

A bivalypaszulyos zakuszka esetében a gombás zakuszkánál leírt hagyma-murok-tök-paprika dinsztelt alaphoz jár még kb. 2-3 kilónyi sült vinetta (úgy szépen megpucolva és összezúzva), illetve 1-1,5 kilónyi zsenge bivalypaszuly (szép nagyszemű zsengebab). Nekem a bivalypaszullyal az idén szerencsém volt, mert Manci szomszédasszonyom, amikor leszüretelte a kertjéből a zöldségeket, hozott egy jó nagy zacskó kibontatlan babot azzal a jótanáccsal: "ha netán unatkoznék, legyen mivel szórakoznom". Szóval, "szórakozásképpen" úgy jó két héttel ezelőtt egyik este a nagy, zöldségpucolásra alkalmas tálcámmal együtt betelepedtem a nappaliba, és miközben két filmet megnéztem (de nem láttam), kibontogattam a babot is a hüvelyekből. Aztán megfőztem enyhén sós vízben, majd miután kihűlt a fagyasztóban várakoztattam a felhasználásig. Vigyázat, csak amolyan roppanósra főzzük a babot, mert a fagyasztással is puhul és még eléggé sokat fő a zakuszkával együtt is! Ha puhára főzzük, akkor a nagyfazékban szétfő és pépes lesz a zakuszkánk. Nem mintha az íze nem lenne jó így is, de a babos zakuszka attól izgalmas, hogy vannak benne ép babszemek. Na szóval ott tartottunk, hogy a hagyma-murok-tök-paprika dinsztelt alap már várakozott, a vinettánk szintén megsütve, megpucolva és megvagdalva várta, hogy fazékba kerüljön, a bivalypaszulyunk pedig a fagyasztóba rostokolt. Ezek után semmi más tennivaló nem volt, mint ismét a nagyfazékba önteni a dinsztelt alapot, hozzáadni a vinettát és a babot, és még félliternyi olajat, mert a bab is szereti az olajat. Utána ízesítettem paradicsomlével, sóval, borssal és babérlevéllel, majd ismét addig főztem, míg az olaj feljött a zakuszka tetejére. Tettem hozzá egy kiskanálnyi befőzőport is (nátrium-benzoátot), majd ledugaszoltam az üvegeket és szárazdunsztban hagytam kihűlni.

Bármelyik változatát a zakuszkának legfőképp rozskenyérre kenve vöröshagymával (lilahagyma) és jó citromos teával szeretem fogyasztani (kizárólag vacsorára), de gyakran használom különféle levesek, gulyások ízesítésére is.

A piacon még lehet találni hozzávalókat és még nem késő zakuszkát főzni!

ketchup-hazilag

Hozzávalók: 2 kg paradicsom, 8 db. kápiapaprika (vagy 4-4 paradicsompaprika és kápia), 10 db. közepes hagyma, 5 cikk (gerezd) fokhagyma, 2 db. csípős paprika (ha csípősre készítjük, ha nem, akkor hagyjuk ki), (tettem bele két murkot és egy kisebb zellert is), 1 borospohár 9 fokos besztercei borecet (1,5-2 dl), 1 kanál só, 3 kanál cukor, 1 kiskanál szegfűbors, 1 kiskanál bors, 1 babérlevél apróra törve, befőzőpor.

A paradicsomot, paprikát, hagymát és fokhagymát megmossuk, megpucoljuk és falatnyi darabokra vágva egy nagyobb edényben, kevés vizet alája töltve odatesszük főni. Amikor a zöldség megpuhult és egy keveset hűlt, átpasszírozzuk, hogy csak a zöldség húsa maradjon meg.

Amikor az összes zöldséget átpasszíroztuk a pépet újra felforraljuk, megfőszerezzük ecettel, sóval, cukorral, illetve a szegfűborsot, borsot és babérlevelet kis gézbatyuba kötve teszzük a fővő ketchupba, hogy majd a végén kidobhassuk. Amikor már megfelelő állagú a ketchupunk, forrón üvegekbe szedjük, ledugaszoljuk és szárazdunsztban hagyjuk kihűlni.
Ugyanúgy használjuk, mint a kereskedelemben kapható ketchupot, húsok, pizzák, szószok ízesítésére, csak erről legalább tudjuk, mit raktunk bele.

szekely-szolo-fuszeres-szololekvar

Hozzávalók: minden liter szőlőléhez 60-70 dkg cukor (igazából nem mértem, hanem rézésből raktam hozzá), kb. 8 liter szőlőléhez 2 citrom héjastól felkarikázva, egy teáskanál szegfűszeg és egy teáskanál fahéj.

A munkálatokat azzal kezdjük, hogy a gerezdről leszemezzük a szőlőt, alaposan megmossuk, majd egy edényben vizespohárnyi víz hozzáadásával megrottyasztjuk. Lényeg, hogy annyira megpuhuljanak a szőlőszemek, hogy a magtól könnyedén elváljon a húsa.
Ezután hagyjuk hűlni, majd amikor annyira langyos, hogy könnyedén tudunk dolgozni vele, akkor tüllbe, vagy gézbe töltjük (ebben az esetben egy régi függönydarabba, mert erősebb) és kicsavarjuk.






Az így nyert levet főni tesszük és addig főzzük, míg sűrűsödni kezd. Ekkor hozzáadjuk a cukrot - ettől fel fog hígulni kicsit, de nem kell pánikba esni - a karikára vágott citromot és a fűszereket egy gézbatyuba kötve.
Ezután addig főzzük - többször is megkavargatva, mert a cukorral már lesülhet - míg jó sűrű lekvárt nyerünk belőle. Üvegekbe töltjük, de másnapig nem kötjük le, hogy bőrt húzzon a tetejére, így akár évekig is eláll - nekem van a tavalyiból és tavalyelőttiből is. Úgy áll, mint a gyöngy. Igen ízletes jóízű lekvár, bármilyen süteménybe, palacsintába használható, de megteszi vajas-lekváros kenyérnek is. Tésztanapon fogyasztható.

/paradicsompaprika-karfiollal

Hozzávalók: 2 kg paradicsompaprika, 1 kg kápia, 2-3 kisebb fej karfiol, szemesbors, babérlevél, 1,5 liter vízhez 1/2 liter 9 fokos besztercei borecet, 2 kanál só, 8-10 kanál cukor, kiaskanálnyi befőzőpor.
A karfiolt megmossuk, rózsáira bontjuk, a nagyobbakat kettőbe, vagy négybe vágjuk, majd 5-10 percre enyhén sós vízbe tesszük. Ezt azért kell, hogy a rózsák bugyraiban megbújt csimaszok, lárvák is előbújjanak, amit esetleg pucoláskor nem vettünk észre. Tapasztalatom szerint, szegény csimaszok nagyon nem szeretik a sós vizet, de én sem szeretem, ha "hús" kerül a savanyúságba. :)
A paprikát megmossuk, majd falatnyi cikkekre vágjuk.
Ha mindezzel megvolnánk, akkor elkészítjük a salátalevet és felforraljuk. A salátalébe általában nem szoktam beletenni a borsot és a babérlevelet, mert tapasztalatom szerint, ha az üvegbe tesszük a fűszereket a dunsztolás során annyira kioldódik a fűszer íze, hogy éppen jó. Ha forr a salátalé, egyszerre annyi adag karfiolt rakunk bele, amivel könnyedén elbánunk, és addig forraljuk, míg színt vált, vagyis míg még a roppanósságát megőrzi, de már nem nyers. Az előpárolt karfiolokat kiszedjük egy tálba, és ott várakoztatjuk egészen a rétegelésig.
Ekkor következhet a felszeletelt paprikafélék előfőzése, vagyis hasonlóan a karfiolhoz egyszerre annyit teszünk a fővő salátalébe, amennyivel könnyedén elbánunk. És csak addig forraljuk, míg színt vált! Nagyon vigyázni, mert pillanatok alatt szétfő a paprika, ha nem vesszük ki idejében a fővő salátaléből! Szóval, amint színt váltott egy adag paprika, rendre lehet szedni a befőttes üvegekbe - amiknek az aljára babérlevelet tettünk - és egy sor paprika után tegyünk egy sor karfiolt. Úgy osszuk el, hogy a paprikaréteg kb. akkora legyen mint a karfiolréteg, vagyis lényegében több paprika kell legyen az üvegben mint karfiol. Tapasztalatom szerint, az a helyes arány, ha a paprika dominál, mert így a karfiolunk is enyhén paprika ízű lesz, ami pedig határozottan a javára válik. Amint az üvegeink megteltek zöldséggel, a salátalevet újra felforraljuk - ekkor teszünk bele egy kis befőzőport is - és forrón az üvegbe töltjük. Ledugaszoljuk, majd szárazdunsztban hagyjuk kihűlni. Hús-, zöldség- és tésztanapon fogyasztható.

etelizesito-hazilag.

Hozzávalók: 1 kg sárgarépa, 1 kg petrezselyem, 1 kg magvalt paprika (vegyesen, piros és sárga), 20 dkg karfiol, 20 dkg hagyma, 40 dkg zeller, 20 dkg paradicsom, 20 dkg karalábé, 2 fej fokhagyma, egy-egy nagy csokor petrezselyem- és zellerzöld, félkiló só.

Minden zöldséget megpucolunk és alaposan megmosunk, majd akkorára daraboljuk, hogy a húsörlőbe tudjuk darálni. Rendre mindent ledarálunk, a zöldeket is, majd az egész örleményhez hozzáadjuk a sót és kézzel alaposan összekavarjuk. Azonnal tisztára mosott üvegekbe rakjuk és mehet a kamarába. Tartósítószer nem kell bele, mert a só tartósít. Egész évben használható különféle ételek ízesítésére csak figyelni kell a sózásra. A húslevesnél akkor tegyük a levesbe, amikor még együtt fő a hús a zöldségekkel, vagyis még mielőtt leszűrnénk, mert ha a leszűrt levesbe tesszük, a zöldségörlemények úszkálni fognak a leves tetején, ami ront az aspektusán.Jó fakanálforgatást!

vegyes-paprika-savanyusag-toplista

Mivel még mindig befőzök ezerrel és mivel ma este kifejezetten blogoló hangulatomban vagyok, gyorsan leírom, hátha másnak is kedve kerekedik ilyet készíteni. Nos, ez a mi családunk toplista vezető savanyúsága, ugyanis mindenki "A kedvenc" jelzővel illeti, ráadásul elkészítése roppant egyszerű és a más savanyúságokhoz mérten gyors is.
Hozzávalók: 1 kg paradicsompaprika, 1 kg kápiapaprika, 1 kg zöldpaprika, csípőspaprika, ízlés szerint (amennyit elvisel a család), 1 l 9 fokos besztercei borecet, 1 kg cukor, 1 kiskanál befőzőpor, só.

Elkészítése roppant egyszerű. Vagyis a paprikákat megmossuk, kiszedjük a magjait és a torzsáját, majd hozzávetőleg egyforma keskeny csíkokra vágjuk, illetve a csípős paprikát vékony karikára és ahogy aprítjuk rendre egy nagyobb tálba tesszük a zöldséget. Rétegenként sózzuk meg a paprikát, de nem túlzásban, hanem teljesen normálisan, érzéssel. Majd amikor már az összes a tálba került, rátöltjük a kiló cukrot, amire nyomban utána az ecetet. Ekkor letakarjuk egy tiszta abrosszal és másnapig pihentetjük valahol hűvös helyen, mondjuk a kamarában. Általában este szoktam összeaprítani ezt a savanyúságot, az éjszaka folyamán a cukor teljesen felolvad az ecetben, illetve a paprika levében, reggelre nem marad más dolgunk, mint egy kiskanál befőzőport (nátrium-benzoátot) kavarni a savanyúságba, majd üvegekbe szedni és a kamarába tenni. Valószínűleg megmarad a feltöltő levéből - ugyanis azzal a lével töltjük fel, ami képződik az ecetből és cukorból - ezt azonban ne öntsük el, hanem töltsük egy üvegbe, mert kitűnő különféle ételek savanyítására. Sőt, ami a téli használat után megmarad, azt is hasznosíthatjuk ilyen formában.
Egyébként kellemes édes-savanyú-csípős saláta lesz belőle, amit egyaránt fogyaszthatunk hús-, zöldség- és tésztanapon különféle ételek mellé savanyúságnak. Kezdők is bátran próbálkozhatnak vele, hiszen ez elronthatatlan.

vodros-savanyusag uborka

Hozzávalók:

4 l víz
1 l 10%-os ecet
50 dkg cukor
12 dkg só
1 dkg szalicil
3 mokkáskanál borkén

kapor
mustármag
meggyfalevél
torma
egész bors
babérlevél
-ez utóbbiak annak függvényében, ki melyik ízt szereti dominánsként :)

palocleves

Hozzávalók 4-5 személyre:

35 dkg színhús kisebb kockákra vágva - én most pulyka felsőcombból készítettem, de bármilyen húsból szoktam; talán a marha az igazi, de láttam birkából és sertésből is
1 kisebb-közepes vöröshagyma apróra vágva
3 kisebb gerezd zúzott fokhagyma
1 nagyobb répa nem túl kicsi darabokra vágva
1 petrezselyemgyökér répamódra darabolva - nálam még tart a paszternák mánia, az került ebbe is:)
1 üvegzoldbab
1 liter húsleves vagy víz+1 húsleveskocka
2 nagy evőkanál tejföl
só, bors, pirospaprika, őrölt kömény, babérlevél
zsiradék - olaj vagy zsír

1 evőkanál zsiradékon üvegesre pirítottam a hagymát. Beletettem a húskockákat, fehéredésig kavartam, majd sóztam, borsoztam, köményt szórtam rá. A pirospaprika és a fokhagyma is belekerült, ezután mindjárt felengedtem annyi vízzel, amennyi éppen ellepte. Lefedtem, kb. 20 percig pároltam, beleraktam a babérlevelet, a zöldséget és a répát, újból fedőt tettem rá, majd addig főztem, míg minden roppanósan puha nem lett. Ekkor belekavartam a tejfölt, majd felengedtem kb. 1 liter vízzel. Beletettem 1 húsleveskockát, felforraltam, hozzáadtam a leszűrt zöldbabot, kóstoltam és utána ízesítettem, még 10 percig gyöngyöztettem fedő alatt.

Tartalmas leves egy tésztaétel vagy kelt tészta elé, ráadásul nagyon finom is.